2016. július 20., szerda

Mit tegyek, ha egyszer csak… vége van?

Az elmúlt pár hónapban olyan dolgok történnek körülöttem, amit sajnos nem tudok befolyásolni. Ami számomra a legrosszabb, hogy megakadályozni vagy beleszólni sem. Hisz mindenkinek saját döntése és akarata van. Legfeljebb tanácsokat tudok adni, ha kikérik a véleményem. Sőt nem is tanácsot adok, inkább az én meglátásomat mondom el az adott helyzetben. Néha ki kell mondani az igazat, még ha az fáj is a másiknak, lehet, hogy épp ezzel nyitod fel a szemét. De arra is volt már példa, hogy veszekedés lett belőle.

Ezért váltottam taktikát, és hiszek benne, ha sokat hallod és mondod a pozitív gondolatokat, akkor előbb utóbb elhiszed, hogy minden jól alakul és bármire képes vagy. Elkezdesz hinni magadban, mert szerintem ez a legfontosabb.

Miért van az, hogy fáj és rosszul esik, ha valaminek vége van? 

Például hétfőn írtam, hogy mennyire sajnáltam, hogy olyan hamar elolvastam a könyvet, és még napokig foglalkoztatott a szereplők további sorsa. Ilyenkor marad a fantáziám vagy bízok benne, hogy az írónő folytatja a történetet… majd egyszer.  Ezzel csak azt akarom mondani, hogy egy ilyen kis dolog, ilyen rövid idő alatt is mennyire a szívünkhöz tud nőni, hát még egy olyan, ami évekig, évtizedekig veled volt.

Tehát az elválás szívás, főleg, ha Te nem is akarod, és mégis muszáj. Ilyenkor csak annyit tehetsz, hogy türelmes vagy. Türelmes vagy, legfőképp önmagadhoz. Az elengedéshez idő kell, de megkönnyítheted a dolgod, ha próbálod a jó oldalát felfogni. Hisz mindennek van jó oldala, csak lehet, hogy annyira borús a kép előtted, hogy nehéz észrevenni. Rengeteg új lehetőség adódik az új helyzetből.

Igen, tudom, hogy könnyebb siratni a múltat, és utólag mindig okos az ember… blabla. De miért sírsz? Magadat siratod? Ne tedd! Építkezz! Írj listát! Készíts tervet!

Hozd ki a helyzetből és magadból is a legjobbat, mert erős vagy! Erősebb, mint gondolnád! Ezt soha ne felejtsd el!
Ja és még valami, ha még mindig a ködöt látod, jól nézz körül, mert sosem vagy egyedül!